Fontos szempont: a gyújtógyertyákat a motor hosszabb járása után, lehetőleg egy hosszú autópálya-út után kell ellenőrizni. Nagyon gyakran egyes autórajongók lecsavarják a gyújtógyertyákat, hogy megállapítsák a motor instabil működésének okát közvetlenül a hidegindítás után, mínusz környezeti hőmérsékleten, és miután felfedezték a fekete szénlerakódásokat, helytelen következtetést vonnak le. Bár valójában az ilyen szénlerakódások kialakulásának oka a keverék kényszerített dúsítása a motor hidegindítási üzemmódban történő működése során, az instabil működés oka pedig a nagyfeszültségű vezetékek rossz állapota.
Ezért, amint fentebb említettük, ha a motor működésében bármilyen eltérést észlelnek a normától, legalább 250-300 km-t kell megtenni kezdetben tiszta gyújtógyertyákkal, és csak ezután kell diagnosztikát végezni.

Az 1. képen egy gyújtógyertya látható, amelyet egy normálisan járó motorból távolítottak el. A központi elektróda szoknyája világosbarna színű, a szénlerakódások és a lerakódások minimálisak, és nincsenek olajnyomok. Ez a motor optimális üzemanyag- és motorolaj-fogyasztást biztosít.

A 2. képen látható gyújtógyertyát egy megnövekedett üzemanyag-fogyasztású motorból szerelték ki. Egy ilyen gyújtógyertya központi elektródáját bársonyos fekete lerakódás borítja. Ennek oka lehet a gazdag levegő-üzemanyag keverék (helytelen karburátor beállítás vagy az elektronikus befecskendező rendszer meghibásodása), eltömődött légszűrő.

A 3. képen egy olyan motor gyújtógyertyája látható, amelynek üzemanyag-levegő keveréke az előző esettel ellentétben túl sovány. Az ilyen gyújtógyertya elektródájának színe világosszürkétől fehérig terjed; sovány keverékkel működve a motor tényleges teljesítménye csökken. Ilyen keverék használata esetén hosszú ideig nem gyullad meg, és az égési folyamat zavarokkal jár, amit egyenetlen motorműködés kísér.

A 4. képen látható gyújtógyertya elektróda szoknyája jellegzetes téglavörös színű. Ez az elszíneződés azért keletkezik, mert a motor olyan üzemanyaggal működik, amelyben túl sok fémsó adalék van. Az ilyen üzemanyag hosszú távú használata vezetőképes bevonat kialakulásához vezet a szigetelő felületén. A szikra nem a gyújtógyertya elektródái között keletkezik, hanem a külső elektróda és a szigetelő közötti legkisebb résnél. Ez gyújtáskimaradásokhoz és instabil motorműködéshez vezet.

Az 5. képen látható gyújtógyertyán jól láthatóak az olajnyomok, különösen a menetes részen. Az ilyen gyújtógyertyákkal felszerelt motor hosszabb parkolás után hajlamos rövid időre kihagyni a gyújtást, jellegzetes fehér-kék füstöt bocsájtva ki a kipufogóból. Ezután, ahogy a motor bemelegszik, a működése stabilizálódik. A meghibásodás oka az olajterelő kupakok nem kielégítő állapota, ami túlzott olajfogyasztáshoz vezet. A szelepszár-szimeringek cseréjének folyamatát a fejezet ismerteti "A motor mechanikus része".

A 6. képen látható gyújtógyertyát eltávolították a nem gyújtó hengerből. Egy ilyen gyújtógyertya központi elektródáját, valamint annak szoknyáját vastag olajréteg borítja, amelybe cseppnyi elégetetlen üzemanyag és apró részecskék keverednek a hengerben bekövetkezett pusztulásból. Az ilyen meghibásodás oka az egyik szelep megsemmisülése vagy a dugattyúgyűrűk közötti válaszfalak törése, amikor fémrészecskék kerülnek a szelep és az ülés közé. A meghibásodás tünetei: a motor folyamatosan "háromszorosára" pörög, jelentős teljesítményveszteség észlelhető, az üzemanyag-fogyasztás jelentősen megnő. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, ne késlekedjen a hibakereséssel. A gyújtógyertyákat a lehető leghamarabb ellenőrizni kell. A leírt esetben felmerülő problémák megoldásához jelentős motorfelújításra van szükség.

A 7. képen egy teljesen tönkrement központi elektródával és kerámia szoknyával ellátott gyújtógyertya látható. Az ilyen meghibásodás oka lehet a motor hosszan tartó működése robbanással, alacsony oktánszámú üzemanyag használata, nagyon korai gyújtás vagy egyszerűen egy hibás gyújtógyertya. A motor működésének tünetei hasonlóak az előző esethez. Az autó tulajdonosa szerencsés lesz, ha a központi elektródából származó részecskéknek sikerül bejutniuk a kipufogórendszerbe anélkül, hogy a kipufogószelep alá ragadnának, különben a hengerfej javítása nem kerülhető el.

A 8. képen látható gyújtógyertya elektródáját hamulerakódások borítják. Ebben az esetben a lerakódások színe nem játszik döntő szerepet. Ennek a lerakódásnak az oka az olajégés, amelyet az olajlehúzó dugattyúgyűrűinek kopása vagy beragadása okoz. A motor megnövekedett olajfogyasztást mutat, és kék füst jön ki a kipufogócsőből. A dugattyúgyűrűk cseréjének eljárását a fejezet ismerteti "A motor mechanikus része".
A rendszeres járműkarbantartás során ajánlott ellenőrizni a gyújtógyertyák állapotát is. Ebben az esetben meg kell mérni a gyújtógyertya elektródái közötti rést, és fémkefével el kell távolítani a szénlerakódásokat. A szénlerakódások homokfúvóval történő eltávolítása mikrorepedéseket okozhat, amelyek súlyosabb hibákká alakulhatnak, ami végül a 7. képen leírt állapotot eredményezheti. Továbbá ajánlott a gyújtógyertyák forgatása, mivel a különböző motorhengerek üzemi hőmérséklete eltérő lehet (például a központi üzemanyag-befecskendezéses motorok középső hengerei magasabb hőmérsékleten működnek, mint a külsők).
