Elektronikus motorvezérlés elemei az ME-Motronic rendszerben
1 - Szénelnyelő
2 - Forrófilmes levegő tömegáram-mérő (MAF) beépített beszívott levegő hőmérséklet érzékelővel (IAT)
3 - Fojtószelep
4 - EVAP szelep
5 - Nyomásérzékelő a szívócsőben (MAP)
6 – az üzemanyag-elosztó autópálya
7 - Injektor
8 - Változtatható időzítési fázisú működtetők és érzékelők
9 - Tekercs és gyújtógyertya
10 - Vezérműtengely helyzetérzékelő (CMP)
12 - Lambda szonda a katalizátor előtt 17
13 - Motorvezérlő egység (ECM)
14 — a forgattyús tengely forgási frekvenciájának érzékelője (CKP)
15 - Kopogásérzékelő (KS)
16 - hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelő (ECT)
17 - További 3 funkciós katalizátor
18 - Lambda szonda a katalizátor mögött 17
19 - CAN adatbusz interfész
20 - K / L meghibásodások (MIL)
21 - Az OBD diagnosztikai rendszer interfésze
22 - Az indításgátló vezérlőegységének interfésze
23 - Gázpedál helyzetérzékelőjével
24 - Üzemanyagtartály
25 - Az üzemanyag-szivattyú, a szűrő és az üzemanyagnyomás-szabályozó blokkja
26 - A fő 3 funkciós katalizátor
Az üzemanyagot az üzemanyagtartályból az elektromos üzemanyag-szivattyú szívja ki, és az üzemanyagszűrőn keresztül az üzemanyag-elosztó vezetékhez vezeti. A nyomásszabályozó szinten tartja a nyomást az üzemanyagrendszerben 3,5 atm.
Az elektromosan vezérelt befecskendezőkön keresztül az üzemanyag a közvetlenül a motor szívószelepei előtt található szívónyílásokba kerül. A motorvezérlő egység (ECM) meghatározza az optimális gyújtási és befecskendezési időzítést, valamint a befecskendezett üzemanyag mennyiségét, a jármű többi rendszerével összehangolva. Az ECM-jel szikrázásához szükséges nagyfeszültséget a gyújtógyertyák fölé szerelt gyújtótekercsek állítják elő.
főtengely helyzet érzékelő (CKP) információt ad a vezérlőegységnek a főtengely fordulatszámáról és pontos helyzetéről. Ez az információ a befecskendezés és a gyújtás időzítésének meghatározására szolgál. A CKP érzékelő a motor hátsó oldalán található, és a Hall-effektus alapján működik, pásztázza a főtengelyre szerelt forgórész fogait.
Vezérműtengely helyzetérzékelő (CMP) a hengerfej végén található, és a CKP érzékelőhöz hasonlóan működik, pásztázza a szívó vezérműtengely végén lévő fogazott forgórészt. A CMP érzékelőt a CKP érzékelővel együtt használják az első henger dugattyújának TDC-jének meghatározására, az időzítés dinamikus beállítására (mágnesszelepen és a bemeneti szelep időzítő vezérlőjén keresztül), a hengerekben történő detonáció szelektív szabályozására és a befecskendezési sorrend meghatározására.
A munkakeverék kialakulásához szükséges levegőt a motor a levegőszűrőn keresztül szívja be, és a fojtószelepen és a szívócsövön keresztül jut be a szívószelepekhez. A beszívott levegő mennyiségét egy e / hajtással ellátott fojtószelep szabályozza, amelyet a gázpedál helyzetérzékelőjének jelei vezérelnek. Az elektronikus vezérlésnek köszönhetően a szívócsőben a légtömeg áramlása a gázpedál állásától függetlenül állítható, alapjáraton pedig a fojtószelep a kívánt főtengely-fordulatszám beállításához szükséges szögbe nyílik. A beszívott levegő tömegét a MAF érzékelő határozza meg beépített beszívott levegő hőmérséklet érzékelővel (IAT).
Kopogás érzékelő (KS) oldalról a hengerblokkba csavarozva megakadályozza az üzemanyag ütős égését. Ennek eredményeként a gyújtás időzítése a robbanási határon marad, ami biztosítja az üzemanyag energiájának jobb felhasználását és ezáltal az üzemanyag-fogyasztás csökkentését.
Az egyéb érzékelőktől származó információk és a végrehajtó szerveknek szállított vezérlőfeszültségek biztosítják a motor optimális működését minden helyzetben. Ha egyes érzékelők meghibásodnak, a vezérlőegység vészprogram üzemmódba kapcsol, hogy kizárja a motor esetleges károsodását és biztosítsa az autó további mozgását. Vészhelyzetben az injektorok egyszerre, működési ciklusonként 2-szer tüzelnek.
Az üzemanyagtartály szellőzőrendszere egy benzingőzelnyelőből és egy e/m szelepből áll. Az abszorber koncentrálja a tartályban az üzemanyag melegítése következtében keletkező üzemanyaggőzöket. A motor működése során az üzemanyaggőzök szivattyúzódnak az abszorberből, és részt vesznek a munkakeverék kialakításában.
A kipufogógáz-kibocsátás csökkentése 3 funkciós katalizátorral és lambdaszondákkal történik (a katalizátor előtt és után).
Az el nem égett szénhidrogének légkörbe való szivárgásának kiküszöbölésére forgattyúház-szellőztető rendszert is alkalmaztak (PCV). A forgattyúházban képződött gázok és olajgőzök a szívócsonkba jutnak (a nyomáskülönbség miatt - a forgattyúházban magasabb) és az üzemanyaggal együtt égnek a hengerekben.
Annak érdekében, hogy több elektronikus vezérlőegység kommunikálhasson egymással, ezeket az egységeket egy nagy sebességű CAN adatbusz köti össze. A CAN busz két vonalból áll, ami csökkenti a vezetékek mennyiségét. Mindegyik vezérlőegység egyszerre tud adatot küldeni és fogadni, azonban minden egyes egység csak a számára szükséges adatokat olvassa ki a CAN buszról.