A parametrikus gyújtásrendszerben az optimális gyújtási időzítést a motor aktuális üzemmódjától függően határozzák meg. A szabályozási paraméterek a motor fordulatszáma, a motor hőmérséklete, a beszívott levegő hőmérséklete és a motor terhelése (szívócső vákuum, fojtószelep állás). A motorterhelés mértéke az aktuális motorterhelésre vonatkozik (például különbség van a motor teljesítményében 4000 ford./percnél, ha az autó emelkedőn vagy lefelé halad).
A gyújtásrendszer szabályozási paramétereinek szükséges mezőjét a standokon végzett kutatások eredményeként határozták meg, és tengeri próbák során finomították, ami lehetővé tette az üzemanyag-fogyasztás, a kipufogógáz-összetétel és a menetteljesítmény optimális értékeinek elérését. A kapott értékek az elektronikus vezérlőegység memóriájában tárolódnak.
Menet közben a vezérlőegység információkat kap a motor aktuális fordulatszámáról, hőmérsékletéről és terheléséről, és ezen adatok alapján generálódik az aktuális körülményekhez tartozó optimális gyújtási idő (például 10°BTDC vagy 0°).
Információ hiányában a fordulatszámról, a terhelés mértékéről stb. a menetteljesítmény romlása, például a motor teljesítménye csökkenhet. Az üzemanyag-fogyasztás növelése is lehetséges. Súlyos motorhibáktól nem kell tartani, ha a hibát a lehető leghamarabb megszüntetik.
A parametrikus gyújtásrendszerrel rendelkező gyújtáselosztónak van egy másik feladata is, nevezetesen a gyújtási feszültség elosztása az egyes gyújtógyertyák között. Az elosztó futóját közvetlenül a vezérműtengelyről hajtják meg. Ebben az esetben nincs szükség tehetetlenségi súlyokra, vákuummembránra és induktív érzékelők rendszerére, mivel funkcióikat a vezérlőegység mikroprocesszora látja el.